2009. 04. 12.

Kiemelt téma




Rosszul viselem a vesztő szériákat. Az a baj vele, hogy nem csak veszít az ember, de sokat veszít. Fura ez, mert ha nyerőben vagyunk, akkor elégedetten abba lehet hagyni bármikor. Amikor gurul a szekér, jól érezzük magunkat, felpattanhatunk, félrerakhatjuk a kártyát. De ha nem, ha fogyatkozik a bankroll, akkor nincs napozás, könnyedség, csokitojás, húsvéti sonka. Koffein van, nikotin, és reggelig görnyedés, hátha. Hátha egyenesbe jövünk újra, visszanyerjük, amit elvesztettünk. Kávé és cigaretta. Na meg a kártya.

Tökéletesen elhibázott mentalitás ez. Szerencsejátékos morál. Újra játszunk, de még bennünk vannak a fél órával ezelőtti hibák, a riveren leeső kártyák. Frusztráltan folytatjuk, kapaszkodunk a zsetonokba, a zsebünkből kihulló dollárokba. Hátha. Már régen abba kellett volna hagyni. Eltenni, felállni, mással foglalkozni, majd két nappal, vagy két héttel később visszaülni.

Gyakran vagyunk úgy, tudjuk mit kellene tenni, merre fele kéne kezünket nyújtani, de mégsem megy. Gyakran vagyunk nagyszerűek elméletben, aztán sokszor mégis elcsesszük. A gyakorlathoz tiszta fej kell. Sokan tekintenek úgy pókerjátszmákra, mint apró életképekre. Színpadnak látják az asztalokat. Beleszeretnek, mert sok minden megelevenedik. Jellemharc , nagy meccsek, körkörös megmérettetés. Eszerint különösen igaz rá, hogy tiszta fej nélkül nem megy. Nem mehet, ezért egy vesztő széria közepén nagy bajban vagyunk. Nehéz kimászni belőle, csakúgy mint az élet hozta kudarcokat feldolgozni, újra neki kezdeni, megfogni valahonnan máshonnan, és persze bízni magunkban.

Elnézést kérek, ennél gyakrabban akarok írni, de bonyolult – innen és onnan is – egy pókerfüggő blogíróval. A nagy nyeremény óta valahogy nem megy. Túl sokat görnyedtem, ahelyett hogy például ezzel foglalkoztam volna. Ebből is látszik, hogy a póker jelenleg egy elég nagy szeletét kiteszi az életemnek, ezért most két-három hétig kiemelt témaként fogom kezelni. Belemegyek az elméletbe, mert amúgy az van. Eredetileg arra gondoltam, hogy „pókeres hét”, és akkor csak ez, de mégsem akarok ennyire egyfelé kanyarodni, hátha van még olyan, akit ez egyáltalán nem, aki messziről kerüli ezt a témát. Azért lesz más is…

Tehát, a kiemelt témánk: Póker.



2 megjegyzés:

zs írta...

"Gyakran vagyunk nagyszerűek elméletben, aztán sokszor mégis elcsesszük."
ez zseni.

ne legyél függő. a túlzás sosem jó. már Arisztotelész is megmondta:D

pez írta...

Nem egyszer tetted már érdekessé, sőt szerethetővé a témát, pedig nem áll túl közel. Aztán mégis, volt kedvenc pókeres bejegyzés is... úgyhogy kíváncsian várom. Az a vonal, ami ott a harmadik bekezdésben elindult, az tényleg jó, ilyesmiket nagyon szívesen olvasnék tőled.
(Elég sokszor írhattál már pókerről, ha a kiemelt képek túlnyomó része ismerős... függő vagy-e? :) Az utolsó fotó pedig még mindig jó...)