Sajnos nem nagyon volt időm. Illetve, ami volt azt az új gyerek istápolásával töltöttem. De ezt majd holnap bővebben.
Nem akarok sokat írni róla, mert az lenne a vége, hogy túl emocionálisra kerekedne. És akkor esetleg mindenféle – részben jogos – támadásnak tenném ki magamat. Ezzel együtt kérdés nélküli, hogy a telefonom indítja az új rovatot.
Társ a mindennapokban (Jól van Bazsi, menni fog ez.). Nem is annyira telefon ez (Gyönyörű! Érzelemmentes rideg leírás – csak így tovább!), inkább egy tenyérnyi laptop. Amit amúgy élmény használni (Nanáhogy…). Már nem úgy, hogy nekem élmény, hanem ez az erőssége. Az úgynevezett felhasználói élmény (Csoda Bazsikám! Írd helyette azt: csoda! Miért is ne?). Meg statisztikailag is. Egyetlen példát hozva (Miért? Miért?! Mit aprózod?) az iPhone (A csoda!) az „okostelefonok” piacán (Uralkodó!) 10%-ban van jelen, és mégis a mobilok netes adatforgalmának több mint felét adja. Vagyis uralkodó, köszönöm. (Ja-ja, mert szeretik.)
Szeretik használni az emberek (Zabálják! Írjad!). Eteti magát. Olyan funkciókat képes eladni pusztán a felület újragondolásával, amiről mások már régen lemondtak. Elégedettek a felhasználók (Szerelmesek is tán?). Főleg ezért tartják sokan ma a világ (…) első telefonjának. És mint minden (Buh…) felkapott (?) dolgot, rengetegen kritizálnak is. (Azta! Felkapott? Meg is veregetném a válladat, ha nem csak egy kurva zárójel lennék! Basszus.)
Közel három hónapja az enyém. Mégis csak most írok róla, mert vártam a microblog debütálását. A debütálás meg azért várt ilyen sokat, mert ha már ilyen sok pénz volt, akkor ki akarom használni. Vagyis mindent látni akarok, amire képes a kütyü. És csak azután blogolni vele. Három hónap simán kevés volt, pedig elképesztően sok időt kutakodtam. Azért már blogolok vele. És azért már társ is a mindennapokban.
Olyan sok pénz. Szinte kötelességem imádni. Az a dolog arról, hogy amit önerőből, meg saját energiából, na az nem csak mendemonda. Nagyon-nagyon akartam. Hogy ezt ráadásul pókerből… hát büszkén. Mit mondjak mást?
Kevéssé telefon ez. Bárhol vagyok, velem vannak a kedvenc zenéim, képeim, videóim, aktuális könyveim. A naptáram, fontos jegyzeteim, szótárak, rádió, egy interaktív térkép, egypár vidám játék, és még. Ja, és az internet. Zsebben.
Szeretni, hogy 24 órában online: beteges. Vagy korkép. Na?
Írhatnék még. Csuda jó alkalmazásokról, gyönyörű élményekről, nem elaprózott tervekről, zabálnivaló estékről, miegymás. De lesz még ez téma jobb, ha zárok. Akinek még nem volt ilyen a kezében, itt egy csokor reklám, kb. így fest.
