Olyan ez, mint mélyről előbukkanni oxigénre szomjasan. Furcsa ez, mert miközben fogy a levegőnk, mintha tüdőnk elnehezedne ürességében. Rossz álomból szakít ki az ostoba ébresztő. Én állítottam be hajnalban, mert korábban kéne kelni és korábban kéne feküdni. Talán meghaltam álmomban. Talán arról álmodni, hogy előző nap is borzalmasat álmodtam, olyan, mint meghalni álmunkban. Álmodni arról, hogy előző álmomat mint egy fotótekercset húztam ki mellkasomból, picit olyan, mint meghalni álmunkban. Talán álmunkban belülről kitépni kockánként, ami fáj, ami mélyre van süllyesztve, amiről nem beszélünk, talán picit olyan, mint meghalni odabent.
De még nem tudok felkelni, kéne, de nem megy. Két órával később ráveszem magam a napkezdésre. Olyan ez, mint minden reggel vizesen megrázni magunkat a parton. Kimegyek a konyhába, gyümölcsturmix kéne, de nincs itthon gyümölcs. Viszont itt ez a zacskó nápolyi, nem kéne belőle ennem, mert állítólag zsírosabb lesz tőle az arcom. De úgyse emiatt, mindig is ilyen volt az arcom. Cikket kell írni, határidőhöz vagyok kötve. Később blogot is kellene, van egy jó témám. Nem kéne elmennem cigiért és kávézni, de valahogy el kell kezdődnie. Jó lenne végiggondolni, hogy mit fogok írni. Nem kéne bagóznom, buta dolog. Olyan ez, mint megtörölközni a napon.
…
Úgy érzem, le kell hajtanom a monitort és le kell kapcsolnom a villanyt. Ez most pontosan olyan, mint behunyt szemmel víz alá merülni. Furcsa, mert hozzám nem kulcs a zene. Szeretem, hatással van rám, de meg is vagyok nélküle. Elviselem a csendet is, és főleg nem értek a zajhoz. És most egészen véletlenül találtam ezt, és most mégis itt ülök a sötétben, itt ülök mélyre ereszkedve, lehúzva, elvezetve máshová. Eszembe jut a reggeli álom. Folynak a könnyeim. Rájövök, hozzászoktam ahhoz, hogy partvonalon élem a napjaimat. Hogy reggel megrázom magam, csinálom amit kell, nem csinálom, amit kéne. Közben nem beszélek róla senkinek, mert felesleges. Magamnak sem, mert felesleges. Csak szint felett maradni, kapálózni, csinálni, ahogyan kell. Rájövök, hogy felszínesek, erőtlenek és üresek a napjaim, amik csak sok „kéne” és sok „kellene” közti mezsgyén mozognak.
8 megjegyzés:
néha meg kell állni, átértékelni mindent. talán neked most van itt az ideje.
ez a bejegyzés.. bakker... mintha a fejembe bújtál volna és azt írtad volna amit ott találtál. a rossz álmok amikből sírva ébredek, a sok dolog amit tenni kéne, de csak hányódok köztük, a határidős cikk, a blog, az egyre elkeseredettebb kapálózás a fennmaradásért... az hogy újra kezdek koffeinfüggő lenni, hogy újra vettem cigit... :S
Arcra a szex a megoldás, a többire meg a szeretet :) Talán nem ebben a sorrendben...:D
De már csak ezért a bejegyzésért érdemes volt felkelned. És biztos vagyok abban, hogy ma is történt legalább egy valami, ami nem sírva, hanem mosolyra fakasztott :)
Tudom, tudom... néha menet közben elveszítjük önmagunkat, azt meg pláne elfelejtjük, hogy ezek itt életünk napjai, aminek jó lenne, ha a főszereplői lennénk, nem csak valami rossz statiszták...
De ha észrevesszük, az jó, mert akkor lehet rajta változtatni :-)
jah, és majd' elfelejtettem... jó az írás :-)
hú de igazi régi mézescsupor hangulat, a film végig forgott ami oly nyomasztó de mégis felemelő
(első ami eszembe jutott hogy nem ártana találkozni :D)
amit azért így ide is le találok írni az az hogy én is voltam így... nem tudom mennyire mélyen de talán még sírtam is miatta... és semmi nem zökkentett ki, az ég világon semmi. napokat és heteket basztam el.
hogy aztán mi változott meg pontosan nem is tudom, de ma már kicsit kevésbé múlnak el a napok nyom nélkül.
nem tudok sok jó tanáccsal szolgálni.. de azt hiszem minden túlmisztifikálás helyett kimondható hogy az élet értelme az élvezet-maximalizálás. hosszútávú és rövidtávú egyaránt. ezért kell okosan leadni a "rossz"-szokásokból.. mert nagy rövidtávú örömöket képesek szerezni (nemde?). de oda kell figyelni hogy közben tudjuk építeni a hosszútávúak alapját is.
talán ennyi. van agyad hozzá szal kezdjél el rajta gondolkodni.
éés.. korán kelni tud nagyon meglepő lenni (baz én nagyon meglepődtem :D) .. dél van.. és már tök sok mindent elintéztél.. ééés 6kor még mindig nem vagy fáradt (ha korán feküdtél) durva :P
Akkor találkozzunk :).
És.. jóóó, túúúúdom!!! Expert alpári, h felkelsz 9kor, elmész ide-oda, elolvasol ezt-azt, találkozol ezzel-azzal..ééés még mindig csak fél 1!! :D:D
Megjegyzés küldése