2009. 12. 02.

Mandula szorult a trombitába




Tizenhárom órája folyamatosan memorizálok nagyjából rendszertelen szavakat, amiket pontos kategóriákba (kb. 60-80) kell rendszerezni. Messze csak megközelítő tippünk, hogy kb. 800-nál tartunk (nyolcszáznál). Kell-e mondanom (mond – finnugor alapnyelvi ige), hogy ennek mennyi értelme van? Máskülönben, mostanra furcsa (már-már sakál) lelkiállapotba kerültünk (László Dórával, aki szomorú, mert eddig nem szerepelt a neve semmilyen blogban, úgy nyilvánosan – azt mondja, a fotót is ő csinálta). És így a végére izgalmas tárgyak (tárgy – kora francia jövevényszó) is előkerültek itt a kollégiumban.

Időnként (idő – török, szellemi tevékenységek körében) apró (apró – török jövevényszó, tulajdonság), rafinált (rafinált – olasz jövevényszó, egyéb) áltörténeteket (ál – török jövevényszó, tulajdonság) fabrikáltunk, hátha úgy könnyebb. Az alábbi még a vállalható… kategória (a hányós és a szexcentrikus mellett). Fogadjátok szeretettel szíj és kés drámáját, ami a finnugor alapnyelvi, élet... kategóriában lévő szavakat hívatott csokorba fogni:

Történetünk helyszíne egy zajos faluban egy ház, főszereplője a kengyelfutó szíj. A minden ben kés, idegbajos módjára, nyárssal akarta ajtóra tűzni szíjt. Szíj kés elől az ágy alatti kis résbe bújt. Kés a fal melletti, küszöb alatti zugból szaglászta, kereste szíjt. Szíj nyílegyenesen maga előtt látta kést. Szíj nem értette, ha csomót kötött a csatjára, akkor se… Vajon miért akarja őt kés (köles) kenyérre kenni, miért akarja fazékkal ízesre verni. Hiszen a faluba együtt érkeztek hajóval. És ekkor dühében ostorként csattintott önnönmagával. Magas szóra, már-már szinte énekre emelte hangját: Fékezd magad, kés! Hát mi egy kengyelben, egy hálóban lógtunk. Miért üldözöl? Kés megriadt szíj határozottságától és ezért szíj máris nyeregben érezte magát. Kés azt mondja erre szomorúan és hitehagyottan: szerelmes voltam, de láttalak téged övvel csókolózni. Láttam, ahogy, mintegy ünnepi szalaggá nemesedtetek egymás karjaiban. – Így tette tönkre szíj és kés barátságát öv, aki ribanc.

7 megjegyzés:

Tamás írta...

Ó,te gyalogos VADÁSZ, ki megfeszített IDEGŰ ÍJjal és NYÍLlal kezében, TEGEZzel és KÉSsel oldalán LESben várja a VADONban zsákmányát, NYULat, RÓKÁt,NYUSZTot,MENYÉTet, HÖLGYet, FAJDot,LUDat,FOGOLYt, vagy HAJÓn, HÁLÓval fogja a HALat, esetleg VEJSZÉvel, VESSZŐből FONt FALlal tereli varsába a KESZEGet, ŐNt, MENYhalat..., csak így segíthetek! De jó memóriát, és főleg jó jegyet!
És egyszer hátha Finnországban fogsz élni, és már lesz is haszna.

lolman írta...

megkérdezném, hogy mi az értelme olyan dolgot tanulni ami egy lexikon tartalma kell(ene?), hogy legyen... de tudom a választ.
ez hasonló mint azt tudni, melyik napon született Jókai, ahhoz mérve, hogy később mennyire lesz ez releváns (mármint a nap maga) a művei értelmezésében... fejből tudni..

na majd ha egyszer kimész Finnországba, vagy találkozol egy finnel (vagy törökkel) akkor... na akkor se lesz semmi haszna.

azért sok sikert :)

zs írta...

haha :D

nekem, már nem létező hangokat kell memorizálnom, az milyen már?

amúgy tetszett a végén a kis történet.

pankalin írta...

hát konkrétan még létező szavakat sem találok :P és rendszerezni sem lennék képes így hirtelen, de.. volt hatása a kapott információknak (eredeteknek is)
a kis történet legalább annyira elképesztően abszurd mint maga a kép (mentettem ;)), mint a 13 óra, és mint az 1 (?) kreditért folyó küzdelem
mesélj majd, hogy sikerült!
(gondoltam rátok ma sokat :$)

blááá írta...

...öv, aki ribanc!
ez nagyon tetszett!:D

pez írta...

igen, a végén a csattanó, az zseni...:D

mit is mondhatnék, öröm tanulni, amikor látod magad előtt a célt. látod a gyakorlati hasznot. a haladást. és hogy öv a ribanc :D

csíptem, jó volt olvasni :)

na mennem kell tanulni.

(ja, és örülök, hogy végre megértettem a hajnali üzeneted :D)

straubbazsi írta...

Na bazzeg, 16 órát aludtam (tizenhatot). Évekkel ezelőtt - gimis lehettem, három napig buliztunk.. - aludtam ennyit egyszerre. Mondjuk tegnapra meg kettőt se. De lehet még bírnék :)

Persze, semmi értelme. Mi is azon gondolkoztunk, hogy ha valaki foglalkozik ezzel, az se tudja fejből. Vagy ha tudja, akkor is ellenőrzi egy nagy könyvben. (Ez olyan, minthogy Chuck Norris fejből tudja az internetet - minek? :D:D).

Annyiban érdekes volt (legalábbis ezzel vígasztaltam magam), hogy a sima "tanulok mint egy hülye, de semmi értelme" alkalmakhoz képest ez tényleg olyan volt, mint egy memóriajáték. Dóri olvassa, még egyszer felolvassa, én utána mondom, nem megy, még egyszer, akkor már majdnem. Aztán 3 órával később újra. Szóval, legalább agytornának biztos, hogy agytorna.

A tanulság, hogy a történetek működnek. A viccesek, mert viccesek, a sztorisak, mert sztorisak, a képtelenek, meg azért, mert képtelenek. Például volt egy saláta is, palacsinta alappal, levében must, kis mazsola, tetejére mustár, egy mester csinálta sok forintért, a receptet meg bástyában dárdákkal őrizték (asszem újlatin jövevényszavak, de ebbe már nem vagyok biztos). Úgyhogy működik, meg mulattat is, ami fontos.

Na próbálom észbentartani, hogy csütörtök van (egy nap azért rendesen kiesett). Talán elmegyek pókerezni is :)

zs:
Oh, nekem is kellett. Nem egyszer, nem kétszer ;)

pankalin:
Igen, 1 credit.