Két évvel ezelőtt a helyi mozi amúgy parodikusádés kínálatából pocakra csattintás gyanúsan, de legalábbis nem túl komoly szándékkal választottuk ki az Iron Man első részét. Aztán meg meglepő csalódás ért. Ha nem kertelek, akkor kellemes is. Még mindig nem Frank Miller, de az X-Man, Hulk, Elektra, Pókember meg Szellemlovas (MARVEL studios) csapásról feltétlen kiemelkedő filmet kaptunk. Kellően humoros, finoman építkező két órát, abban is jól megtalált – feltétlen újszerű – karakterrel (kissé nagyzolva: karakterekkel).
Na bumm, tetten is érjük a folytatások átkát, hogy akkor már elvárnánk valamit. Világos, hogy nehéz dolog újra megtölteni az elsütött puskacsövet, de amúgy nem is lehetetlen. Az Iron Man második részének nem sikerült.
Unalmas, hogy nem.
A legnagyobb gond mégsem a nézők elvárásaival voltak, hanem a… stúdió, pénzeszsák, nem tudom. Felpakolta a lécet, aztán meg biztonságban áthajolt (kúszott) alatta. Pontosítanom kell: nem arról van szó, hogy ebben a folytatásban kevés dolog lett volna, éppenséggel arról, hogy túl, hogy elhibázottan sok. Ami az első résznek nagy erénye, az itt visszájára fordul. Sűrít. Még a főszereplő lélektani drámáját sincs időnk rendesen megélni. Az ellenpólusról (Mickey Rourke) is félkész képet kapunk, hogy miért is, meg hogyan is. De van még fél tucat új szereplő, akikről nagyjából semmi sem derül ki.
A legirrelevánsabb pont az új néger fiú jelenléte. Egyszer csak jön, és ő lesz War Machine, de nem értjük cselekedetei mozgatórugóit, meg úgy egyáltalán azt sem, hogy hogyan kerül ő oda. A régi színésszel valami szerződésbeli gubanc volt, de ettől függetlenül kezdeni kellett volna valamit a hiányával. Vagy akkor most ez egy ilyen magyaros, tildás megoldás akart lenni?
A másik negatív szereplő nevetségesen elnagyolt. Nem áll össze. Van, hogy ő a különc, aki Olaszországból hozatja a bio fagyiját, mert „megteheti”, máskor parkett ördöge, néha fegyverguru, de legtöbbször ő a film igazi nagy lúzere.
Scarlett… Nos hát Scarlett. Azon kívül, hogy érzem én, hogy új bekezdésbe kell rakni, meg hogy engem bármiről meggyőz ötször tizenkét méteren – akár titkárnő, akár szuperhős –, azon kívül, hát nagyon semmi. Mert őt is, mintha szöggel verték volna a vászonra. Persze, jól néz ki, én is bárhova kiszögelném, de ez most így eléggé kevés. Ja, ő Fekete Özvegy, mindegy honnan tudjuk.
Rourke-ot újra fel kell említenem. Rourke zseniális a vásznon. Majdnem annyira szeretném haveromnak, mint Scarlettet faliszőnyegnek. Félvállon elcipelné a filmet. Ha. Ha, kapna elég időt, ha őt sem elméretezett vonásokkal próbálnák elénk rajzolni, meg ha nem ölné meg a szerepét (Figyelem! Lassan minden kritikám kötelező eleme jön.) a szinkron. Áh, brh. Magyarul orosz akcentussal beszélni már az ezredfordulón is cinkesnek számított, de mindez egy tegnapi napon… túlontúl fájóan érintett. A poénok egy része is elveszett a magyarhangban. Meggyőződésem, hogy kb. felére redukálta a filmélményt.
Voltak még mások is, de nem sorolom tovább. Összességében olyan volt, mintha a legelső szempont az lett volna, leginkább az lett volna kiadva Favreau rendező úrnak, hogy valahogyan (akár kínlódósan is, akár mindenből elvéve egy keveset) előkészítse a folytatást – 2012, Avengers! Hurrá-hurrá.
Csakhogy én nem egy 117 perces előzetesért, egy közepes trailerért fizettem ki a mozijegyet! Ejj, most akkor lehúztam a filmet? Hát úgy látom, mérsékelten. Azért van ez különben, mert bosszant, hogy ez megint lehetett volna valami nagyon jó, ha átgondoltabban építkeztek volna. Hovatovább, a látvány továbbra is rendben van, Robert Downey visszatérésének még mindig örülünk, azok a viccek, amik elérnek, tényleg viccesek, popcorn mellé kiváló, a folytatást is megnézem. Sőt, talán ezt is még egyszer, ha megszereztem eredeti hanggal.
4 megjegyzés:
Eredeti nyelven sem volt nagy élmény... el sem tudom képzelni mennyire szar lehetett magyarul.
A film kvázi egyetlen erényét metszik akkor ketté amikor elveszik rourke vagy downey hangját és feltöltik vmi 5000-szer hallott sablon magyar szarkronnal.
Amúgy meg most néztem nemrég az 1-et elsőre.. és aztán a másodikat moziban. a második még a mozi erejével együtt is sokkal gyengébb volt.
amúgy zsír hogy végre írtál vmit nyazsgem :D
Egy-két gondolatot hozzáfűznék, már csak azért is, mert én remekül szórakoztam és undok vagyok (lehet, mindjárt írok is valamit a filmről a mozisra).
A vasember 1 előtti Marvel filmekben még nem stúdióként működött közre a Marvel, azóta viszont nem egyeneltes, de emelkedő a színvonal szerintem.
A "túl sok dolog" ellenében azt hoznám föl, hogy a filmben mindössze 2 nagyobb összecsapást látni, és mindkettő simán volt annyira feszült és látványos, mint az első rész harcai.
A karakterek csak nagyvonalakban voltak megrajzolva, dehát itt amúgy is a szituációs poénokon van a hangsúly. Mellesleg az amerikai közönség sokkal inkább vágja, ki az a War Machine, vagy Black Widow, nem kell külön magyarázni. Itthon meg még mindig igaz, hogy emiatt egyik képrekényfilm sem fialhat túl sokat (TDK szabályt erősítő kivétel :)
Az Avengers mozi nem a folytatása lesz a Vasembernek, egyelőre az is kérdéses, mennyit lesz benne Tony Stark, mennyit Hulk, Thor és Captain Amerika. A rendező is más lesz, félő, hogy a stúdió fogja eldönteni, mit lehet és mit nem... Amúgy nem jövőre, hanem 2012-ben jön.
Az első jobb volt, de ez se marad le sokkal.
lolman:
Én is nem rég láttam az egyet, bár nem elsőre :). Hát én is így tippeltem így látlatlanban (hallatlanban) a szinkron kapcsán.
ferci:
Köszönöm a korrekciókat. Ezzel együtt bízom benne, hogy nem a kritikám aláásását céloztad meg a véleménykülönbség okán. :)
Hát nekem Marvel világ, Marvel csapás.. érted. De biztosan van helye a kiegészítésnek.
Az ilyen "nagyobb összecsapás" nekem eléggé relatív. De mindenképpen arra tippelnénk hogy percidőben lényegesen több akciót láttunk (ami nem is lenne feltétlenül baj, mivel elsősorban nem is erről beszéltem).
Hogy az amerikai közönség? Nos, ez számomra eléggé gyenge érv. Nem láttam még adaptációt, ami mellé odaírták volna kisbetűvel, hogy feltétlen vegyük hozzá a szöveganyagot is, mert anélkül fájóan egysíkúak lesznek a karakterek (vagy a történet). Amúgy a rendezőről sem feltételezném, hogy ennyire "megúszós" akart volna lenni. Azt sem hinném, hogy örülne annak, ha úgy beszélnénk az alkotásáról, mint ami önmagában nem állja meg a helyét.
Nem úgy értettem, hogy Vasember III: Avengers, hanem hogy ez egyfajta előzményként funkcionálhat. De ez sztem világos.
Rossz forrásból tájékozódtam, a tiéd nyilvánvalóan frissebb, így javítom az időpontot.
Hát igen. De az is biztos, hogy teljesen másként formálunk véleményt egy filmről, amit előtte már olvastunk könyvben.
Meg amúgy is tele vagyunk prekoncepciókkal... :S
Megjegyzés küldése