Bárhogyan is lesz, egy ilyen jelzőt címbe, kontaktusba rakni egy olyan filmmel, amiben félmilliárd ($) zsozsó benne, az mindenképpen legalább nagystílű részemről. Aztán meg vállat rántok – úgy ahogy –, de még rövidre is fogom. Azért is, mert már sokan sokat írtak előttem, azért is, mert sokat nem is akarnék elárulni, mert az úgy is benne lesz, hogy. És még azért is, mert ezen a napon sok minden megengedett… vagy talán megengedőbb nekem. Legalábbis remélem. Az olyanoknak, mint én, se ideje, se energiája, de sok a dolga, na nekik elég csak ímmel-ámmal, csak a végét elolvasni (úgy ahogy), mert a tanulság úgyis az lesz, hogy.
(Ha minden jól megy, még jelentkezek reggelig. Ha kemény leszek, vagy a RedBull az lesz helyettem.)
(Update: Kemény voltam, de ideág már nem jutottam el. Hét óra, muszáj aludnom picit. Aztán itt is vagyok.)
Végig sajnálkoztam a majdnem három órát. Előtte örültem, mert Feritől nyertem a premier jegyet, és az jó volt. Nyerni, azt jó. Jó helyen jó időben, mondják. Aztán tegnap este el is mentünk, én meg végig sajnálkoztam közben, de még talán utána is picit. Azt éreztem, majdnem az elejétől fogva, hogy lehetne ez gyorsan szaladó, lassan öregedő életem egyik legnagyszerűbb filmélménye, és közben majdnem az elejétől tudtam, hogy nem lesz az. Pedig olyat láttunk, amilyet még soha azelőtt. Csakhogy, ami vizuálisan, ami kereteiben, egyáltalán milyenségében elsöprő, újító, sőt újraértelmező, az közben hamar egyedül marad. Elárvul. Cameron képes volt megújulni, és mégsem tudott újraértelmezni. Épp annyira hangzik ez furán, hogy elé is toppannék megkérdezni halkan sután vagy ordítva odadörgölve (ma még van időm eldönteni hogyan), hogy miért? Hol akadtál el nagyfiú, mégis nagyfalat volt ez a világ királyának? Ledönt olyan falakat, amiknek létezéséről sem tudtunk, és körtáncot jár olyanokon, amiket már régen szerettünk volna letudni. Kötelező elemek, kötelező klisék, kötelező fordulatok, kötelező mismásolás, kötelező baromságok. Túl voltál a nagy munkán, aztán elcsúsztál azon, hogy maradtál az, aki vagy. Tudod? És hogy ráerőszakoltad erre a mestermunkára megrekedő magadat, az nekem volt fájdalmas. Tudjad.
(Igen, ma bátran dönthetek úgy, hogy odadörgölök Cameron orra alá ezt vagy azt egy fiktív párbeszédben. Amúgy az a szép benne, hogy olyannyira szigorúan adom elő, hogy meg sem tud szólalni, szemlesüt a fickó. Úgy képzelem.)
Ezzel együtt kultuszteremtő a film. A kisgyerekek mesebeli erdők fölött fognak repdesni álmukban, a nagygyerekek kéknek festik magukat Szilveszterkor, meg minden ilyesmi. És ezzel együtt küldök el olyan szigorral mindenkit a moziba, ahogy csak kitelik tőlem (…). Menjetek el, higgyetek nekem és ne várjatok sokat, így aztán tetszeni fog!
(Még akkor is, ha én Cameronnal továbbra sem vagyok jóban. És ha kékre festi az egész világot, akkor sem leszünk haverok.)
11 megjegyzés:
Cameron zseni, a Terminátor 2 pedig a legjobb akciófilm. Punktum. :)
:)
jaj-jaj, el akartam menni es sokat varni tole... egeszen sajnalom, hogy ez most elolvastam, most kicsit kipukkant az a buborek, amiben a film megnezese lebegett elottem.
de nem banom megnezem es hatha igy akkor tenyleg jol szorakozok majd rajta :)
Hmm, na most ügyesen egyre gondoltunkXD Épp ma írtam meg a mozis élményeimet. Én 3D-ben néztem, részemről tizes skálán erős 7-es a film. A látvány lenyűgöző, a sztori gyenge.
Söge:
Ja, röviden. Majd elolvaslak, de most rohanásban vagyok.
Lgirl:
Kívánok jó szórakozást :)
kis fázis késéssel, de azért http://nol.hu/kult/film/20100104-a_bolygo_neve__varazslat
érdemes hozzáolvasni legalább az első kommentet
én még nem láttam a filmet (és nem is hiszem, h fogom, m az ilyen pomádé jellegű filmek (semmi pejoratív) nem kötnek le), de ha mégis megnézném azt gyanúsan azért, m imádom, ha vmiről ennyire markánsan eltérő vélemények születnek
Pankalin:
A rendezo eletmuvet es a film latvanyat dicserni "egytucat" velemenyalkotas(mar-mar kotelezo "errol kell irnod" cikknek sejtem).
Es a konvencionalis halivudi szart is lehet precizitasnak titulalni... de ez inkabb csak egy meguszos, felelegans fogalmazas.
(bocs ha tul tomor voltam, epp pokerezek;))
tudom túl kéne már lépni ezen (na persze, főleg golden globe után nem olyan egyszerű ez :S), de most olvastam Janisch-nál (nem az Avatár kapcsán írja), és ideillőnek éreztem ezért bemásolom:
"a filmnyelv pedig egyre sorvad, és ezt a sorvadást nem ellensúlyozhatja semmiféle bonyolult digitális trükk, amely viszont a kép megjelenésének látványos virtuozitása okán egy elszegényített, lecsupaszított képzőművészeti kifejezés irányába löki a filmművészetet".
Ez a film egyszerre volt elképesztően jó, és meghökkentően szar.
lolman:
Tömören, igen.
Megjegyzés küldése